Iskolánk története

Iskolánk 1952-től működik Petőfi Sándor Általános Iskolaként. Jogelődeinknek tekinthetjük az évszázados és jó hírű Nagykőrösi Református Gimnázium alsó évfolyamait, s a mai "Petőfihez" ennél szervesebben kapcsolható református fiú polgári iskolát is.

1945-től I.sz. Református, majd az államosítást követően I.sz. Állami Általános Iskolaként működtünk. 1948-ban intézményünkbe beolvadt az Arany János Általános Iskola és az egyesüléssel létrejött a Nagykőrösi Központi Állami Általános Iskola. 1982-ben az iskolával közös igazgatás alá kerül az általános iskolai diákotthon. Ebben az évben vettük birtokba a Vadas u. 2. szám alatti új, korszerű iskolaépületet is.


A Petőfi Sándor Általános Iskola és Diákotthon nagyságrendjénél, általános és sajátos pedagógiai szolgáltatásainál fogva, alap- és kiegészítő funkcióinak eredményes ellátása következményeként a város meghatározó alapfokú oktatási intézménye.
Teljesen osztott, első évfolyamtól ének-zene, az ötödik évfolyamtól angol, német, a hatodik évfolyamtól informatika emelt szintű, integrált oktatást is folytató, egyműszakos munkarendben dolgozó, napközis és diákotthonos ellátást is biztosító önkormányzati fenntartású, önálló gazdálkodású intézmény.

Beiskolázási körzetünk magába foglalja a városközpont egy részét, a város legnagyobb lakótelepét, külső kerületei egy részét, sőt diákotthonunk révén a külterületi tanyavilágot is. Az utóbbi években nőtt a gyermekvédelmi szempontú, szociális indíttatású diákotthoni elhelyezések aránya. Mindez szociokulturális szempontból heterogén, speciális pedagógiai bánásmódot igénylő tanulói összetételt eredményez.
Az iskola a város legnépesebb alapfokú nevelési-oktatási intézménye. A beiskolázási mutatók tükrében az iskola vonzereje továbbra erős.

Az átlagos osztálylétszám 24-25 fő/osztály. A tanulók 45%-a napközis, mintegy 5%-a diákotthonos ellátásban részesül. (Diákotthonos ellátásban részesül még más iskolából további 15-20 tanuló.)
A tanulók 60-62%-a veszi igénybe az iskolai étkezést.
A tanulók közel 100%-a eredményesen tesz eleget tanulmányi kötelezettségeinek a tankötelezettség időtartama alatt. Az iskola tanulmányi eredményessége jó rendű, magatartási átlaga 4,5, szorgalmi átlaga szintén jó rendű. A tanulók döntő többsége tiszteli a rendet, a fegyelmet, igényli a következetes követelmény-támasztást mind a munkához, tanuláshoz való viszony, mind a fegyelem területén.

Általános iskolai tanulmányait befejezve minden tanköteles tanuló folytatja tanulmányait valamelyik típusú középiskolában. Végzett tanulóink 55-60%-a szakközépiskolában, 20-25%-a gimnáziumban, míg 20-25%-a szakmunkásképzőben tanul tovább. A „petőfis” tanulók középiskolai pályafutása, helytállása – a visszajelzések szerint – kedvező, eredményes.
Az iskolában széleskörű, sokszínű tanórán kívüli tevékenységrendszer, foglalkoztatási lehetőség működik. A napközis és diákotthonos szervezeti keretek között is, de önálló formában is jelentős mértékű felzárkóztató, korrepetáló foglalkozásra van lehetőség, melynek keretében 200-250 tanulóval foglalkozunk személyre szólóan is.
A képességfejlesztés, tehetséggondozás érdekében gazdag szakköri kínálatból választhatnak a tanulók. A tanulólétszám 30-35%-a vesz részt szakköri foglalkozáson, míg sportfoglalkoztatásban mintegy 30%-uk részesül. Közel 100 tanuló vesz részt zeneiskolai oktatásban, jelentős arányban iskolánkban kihelyezett képzésben.

Az iskola hatékonyan él az ún. „egyéni foglalkoztatás” időkeretével és lehetőségével is. A tanulók nagy számban és sikeresen vesznek részt tanulmányi, kulturális, sport- és egyéb versenyeken, szemléken.
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat súlyának, fontosságának megfelelően kezeli az iskola. Önálló gyermek- és ifjúságvédelmi felelős vezetésével szervezi a megelőző, védő, óvó intézkedéseket, a gondozó tevékenységeket. Az új szervezeti struktúrában működő diákönkormányzat munkájában nőtt a tanulói kezdeményezőkészség, az öntevékenység, programjaik az életkori sajátosságokat tükrözik. Különös gonddal ápolják az iskola hagyományait, a névadó emlékét.

Az iskola pedagógus álláshelyeinek száma 48. Egy-egy könyvtáros és gyermekvédelmi felelős és 2 gyermekfelügyelő segíti a nevelő-oktató munkát. Egyéb beosztású dolgozók száma 30. A pedagógusok száma, az ellátandó feladatokkal arányban álló, szükséges és elégséges mértékű. A nevelőtestületre jellemző a stabilitás, az önképzés, a továbbképzés iránti igény és szükséglet. A nevelőtestület szakmai felkészültsége alapos és jó.

Az együttműködés általános gondjait leszámítva az iskola kapcsolata a különböző nevelési tényezőkkel, partnerekkel jó, döntő többségében a nevelő-oktató munkát segítő. Különösen igaz ez a szülők közösségére, mellyel kapcsolatunk bizalmon alapul.
A közművelődési intézmények nyújtotta lehetőségekkel a pedagógiai szükségszerűség és hasznosság alapján él az iskola, sőt második funkciójának megvalósításában együtt is működik azokkal. Az iskola részt kér és vállal a város, az iskolakörzet közművelődési, sport és egyéb feladataiból is.

A középiskolákkal való kapcsolatunk mind tartalmi vonatkozásban, mind egyéb érintkező területen együttműködő.
„Gyermekeinkért - Iskolánkért” névvel alapítvány működik az iskolában, mely a Szülői Közösséggel együtt anyagilag is segíti a nevelő-oktató munkát.

Alapelveink

Pedagógiaikoncepciónknak, iskola és nevelés-filozófiánknak az alapja és mozgatórugója a gyermek, hiszen iskolánkban minden őérte történik. Fejlesztésének aktív részese és alakítója a szülő, aki a nevelés, a gyermeki személyiség fejlődésének folyamatában a legfontosabb szerepet játssza, s a legnagyobb felelősséget viseli. Az iskola a szülő partnere ebben a folyamatban a tudásgyarapítással, a személyiségformálás lehetőségeinek gazdagításával. Közös munkánk csak úgy lehet eredményes, ha az „iskolahasználók” köre: a tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködve, közös erkölcsi alapvetéssel, közmegelégedéssel élnek és dolgoznak együtt.

Erkölcsi értékrendünknek megfelelően olyan iskolai belső világot hoztunk létre és tartunk fenn, amely gyermek és emberközpontú, amely egymás elfogadására, megbecsülésére, szeretetére épül. Meggyőződésünk, hogy minden gyermek fejleszthető, az ép értelmű, egészséges gyermek képes teljesíteni az alapfokú oktatás minimum követelményeit. A tanulók veleszületett adottságai, képességei eltérőek, érdeklődési körük sokszínű, ezért az iskolai tevékenységrendszernek is gazdagnak, sokrétűnek kell lennie, hogy minden gyermek rátaláljon arra a területre, amelyben képességei maximumát kifejtheti, kialakíthatja.