Kedves Nyolcadikos!

A digitális kultúra világának áttekintése
Általános iskolai tanulmányaink utolsó évében ideje készítenünk egy mérleget arról, hogy mit tanultunk eddig digitális kultúrából, és mi van még hátra. Az informatika világa rendkívül szerteágazó, és igen gyorsan fejlődik. Ennek ellenére elég jól körvonalazhatók a szükséges ismeretek.
Talán a legszélesebb körben használt terület a dokumentumkészítés. Ha a dokumentumot papíron akarjuk átadni viszonylag szűk körben, akkor szövegszerkesztő programot használunk. A szövegszerkesztés a dokumentumkészítés alapja, ezeket az ismereteket a hatodik és a hetedik évfolyamon tanultuk. Ha a dokumentumot például könyv vagy újság formájában szeretnénk terjeszteni, akkor kiadványszerkesztő programra van szükségünk. Ennek a könyvnek a papíralapú változata is így készült, azonban a kiadványszerkesztés már olyan speciális ismeret, amellyel csak a szakirányú szakképzésben tovább tanulók fognak megismerkedni. Ha a dokumentumot egy kisebb publikum előtt sze- retnénk kivetíteni (például egy másik tanórán vagy egy pár száz fős konferencián), akkor bemutatókészítő programot alkalmazunk. Prezentációkészítéssel már ötödikes korunkban is találkoztunk, az idén ezeket az ismereteket csak átismételjük. Végül, ha a dokumentumot az egész világ számára elérhetővé szeretnénk tenni, akkor azt a webre kell kitennünk, ahogy en- nek a könyvnek az esetében is történt. Korábban úgy gondolták, hogy a weblapszerkesztést a szövegszerkesztéshez hasonlóan fogják megvalósítani (ezért akár egy szövegszerkesztővel készített dokumentumot is menthetünk weblapként), azonban a világ más irányba haladt, és a weblapkészítés ma már talán közelebb áll a programozáshoz, mint a szövegszerkesztéshez. A weblapkészítéssel középiskolai tanulmányaink során fogunk megismerkedni.
Egy másik fontos terület az adatkezelés: ekkor az adatokat áttekinthető módon, egy vagy több táblázatban rendezzük el. Jóllehet erre egyszerűbb esetben a szövegszerkesz- tő program (sőt, akár egy négyzetrácsos papír) is elegendő, azonban az adatok megfelelő kezelésére többféle alkalmazás készült. Az idén megismerkedünk a táblázatkezelő prog- ramokkal. A táblázatkezelő programokban a táblázat - vagy „számolótábla” - képes arra, hogy a táblázat egyes celláiban az adatokat a többi cella tartalmából automatikusan ki- számítsa (például az utolsó sorban összegezze a fölötte lévő számokat). Gyakran előfordul, hogy munkánk elvégzésére nem elegendő egyetlen táblázat (például egy iskolában a tanulókat vagy a tanulók osztályait érdemes külön táblázatba rendezni), illetve az is, hogy nagyon sok adatunk van (például egy bevásárlóközpont napi eladásai). Ilyenkor adatbázis-kezelő rendszereket alkalmazunk. Adatbázis-kezelő rendszerekkel (például menetrendek, internetes vásárlások) ugyan rendszeresen találkozunk, azonban az adatbázis-kezelés olyan ismeret, amelyet alaposabban csak a középiskolában fogunk elsajátítani.

A digitális kultúra világának érdekes és látványos területe a grafika. A képeket, ábrákat kétféleképpen kezelhetjük. A fényképek képpontokból állnak, a fényképek kezelésére pixelgrafikus programot használunk. Ilyennel már az ötödik évfolyamon találkoztunk. Egy másik megoldás, amikor az ábrát vonalakból, görbékből, alakzatokból építjük fel, melyek hosszát, szögét és egyéb matematikai jellemzőit adjuk meg. Ez utóbbi esetben vektorgrafikáról beszélünk; vektorgrafikus ábrákat szövegszerkesztő programmal magunk is készítettünk. Vannak azonban kifejezetten vektorgrafikus alkalmazások, amelyekkel akár mérnöki tervrajzokat, például háromdimenziós alkatrészeket is tervezhetünk. Ez is olyan ismeret, amellyel csak későbbi tanulmányainkban fogunk találkozni. A képfeldolgozáshoz kapcsolódó, érdekes terület a hang- és filmfeldolgozás, ennek alapjait ebben a könyvben tekintjük át.
Az eddig említett ismeretek mindenki számára fontosak („digitális írástudás”). Ugyanakkor a digitális kultúra tantárgynak fontos szerepe van abban, hogy megértsük, hogyan működnek a számítógépek (a laptopoktól az okostelefonokon át az autókat gyártó robotokig). A legtöbb számítógép valamilyen eszközbe van beépítve a környezetünkben (például autók fedélzeti számítógépe, mobiltelefonok, robotporszívók), és sok esetben nem is gondolnánk, hogy egy számítógép vezérli az adott eszközt (például a meleg vizet is előállító gázkazán vagy a mosogatógép). Ezért nagyon fontos volt, hogy megismerkedjünk a robotika alapjaival. A mikrokontrollerek, a robotok programozását a korábbi tanévekben a blokkprogramozás eszközeivel sajátítottuk el. A programozás folyamatának évtizedek alatt kialakult rendszere van, ebben az évben - általános iskolai ismereteink zárásaként - ezt fogjuk áttekinteni az algoritmizálás témakörében. Ma még a legtöbb programot nem a blokkprogramozás segítségével készítik, hanem úgynevezett programozási nyelveken, azonban ezekkel - mint következő lépéssel - már csak a középiskolában fogunk találkozni.

Már eddig is nagyon sok mindent felsoroltunk, de a hardvert, az eszközök fizikai működését, a háttérben lévő matematikai ismereteket, az operációs rendszerek használatát, a hálózatok kezelését, az e-világ előnyeit és veszélyeit - amelyekkel szinte mindennap találkozunk - még meg sem említettük… Kívánjuk minden olvasónk számára, hogy sikeresen ismerkedjenek meg a számítógépek világával, hasznosan alkalmazzák annak lehetőségeit, és ne féljenek felhasználni őket egy újabb probléma megoldása során! Ehhez kívánnak sok sikert a Szerzők.